Esperanta alfabeto: A B C Ĉ D E F G Ĝ H Ĥ I J Ĵ K L M N O P R S Ŝ T U Ŭ V Z: Belizo

B      Belizo             Belize 
b       bibliografo     bibliográfus

Belizo>>>

Esperanta alfabeto: A B C Ĉ D E F G Ĝ H Ĥ I J Ĵ K L M N O P R S Ŝ T U Ŭ V Z: Argentino

 A         Argentino       Argentina
 a          argentinano    argentinai (férfi)

Esperanta alfabeto>>>

Argentino>>>

Kondolenco お悔やみ

En Japanio estis la 11-e de marto 2011. monstra tragedio.
Japánban 2011. március 11-én szörnyű tragédia történt.

Raporto pri la okazintajxo:

Japán földrengés: hihetetlen nagyságú energia szabadult fel>>>

Fortega tertremo kaj cunamoj frapas Japanion>>>

La tragedio en bildoj: Ĉi tie videbla la bildoj de la Picasa albumo pri la tertremo:>>>
A tragédia képekben: Picasa album képei a japán földrengésről:>>> 

El japanioj multaj favoratas la Esperanto lingvon.
Japánok közül sokan kedvelik az Eszperantó nyelvet.

Zamenhof lengyel és orosz területen terjesztette az eszperantót, de hamarosan átvették a németek, a svédek, a japánok, majd egyre több ország.>>>

Japán Eszperantista Ifjúság>>>

Japán Eszperantó Intézet>>>

お悔やみ>>>



 

József Attila: Kiom bone estus ne rebati

József Attila>>>



József Attila: Kiom bone estus ne rebati ( Milyen jó lenne nem ütni vissza)

  

Milyen jó lenne nem ütni vissza (Magyar) Mikor nagyokat ütnek rajtunk, Milyen jó lenne nem ütni vissza Se kézzel, se szóval, Világitni a napvilággal, Elaltatni az éjszakával, Szólni a gyávaság szavával, De sose ütni vissza. Lelkeimmel pörölnöm kéne S élvén is vagyok most a béke. Kristály patakvíz folydogál Gyémántos medrü ereimben. Szelid fényesség az ingem És béke, béke mindenütt, Pedig csak én élek vele!... Fölemelnek a napsugarak, Isten megcsókolja minden arcom És nagy, rakott szekerek indulnak belőlem A pusztaság fele. Az idézet forrása   http://hu.wikisource.org/wiki

Kiom bone estus ne rebati (Eszperantó) Kiam estas ni batataj grave, kiom bone estus ne rebati: nek permane, nek pervorte, lumi kun taglumo. endormiĝi kun la nokto, voĉi per la voĉo de malkuraĝo, sed neniam rebati. Mi devus disputi kun miaj animoj, kaj nun vivanta estas mi la paco. Kristala riverakvo fluadas en la vejnoj diamantaj. Milda brilo la ĉemizo, kaj paco, paco ĉie, kvankam nur mi mem vivas per ĝi! ... Levas min la sunradioj, Dio kisas ĉiujn miajn vizaĝojn, kaj grandaj, plenŝarĝitaj ĉaroj ekiras el mi al la dezerto Szabó Imre Az idézet forrása  http://donh.best.vwh.net Az idézet forrása>>>

Petőfi Sándor: Dum drinko

Petőfi Sándor>>>

Petőfi Sándor: Dum drinko (Ivás közben )

Ivás közben (Magyar) Hányadik már a pohár?... csak Ötödik? Teremt' ugyse! becsülettel Működik. Máskor megfe-felelek kétannyinak: S lábaim most már öttől is inganak. Ing a lábam, a nyelvem meg Elakad - Torkom a therpomyléi Szorulat, Ledionas a bor, mely lecsepege, Gondolatim... Sex... Rex... Xerxes serege. Sehogysem t'om kifejezni Magamat - Azt hiszitek, hogy talán a Bor miatt? Ne higgyétek, édes atyámfiai, Nekem a bor nem szokott megártani. Nekem a bor hogymikép is Ártana? Hát hiába voltam volna Katona? Úgy biz, aki fölmarkolta, katona - Mégpedig bakancsos voltam valaha. Zöldhajtókás, sárgapitykés Közlegény... Egész a közlegénységig Fölvivém! Jó: bakancsom hogy hamar lerúghatám; Még idővel degradáltak volna tán. Tyhű, látjátok, ott az könnyen Megesik, Mert a katonai pálya Fene sik; Legkivált az olyfélének, mint magam, Kinek kissé akaratos feje van. Útmutatást nekem ne is Adjatok, Szent Dávid hárfájára sem Hallgatok! Orrnál fogva senki engem nem cibál, - Azt cselekszem, ami tetszik... Tudja Pál, Mit kaszál. ...Eh, de én itt egyre-másra, Mint malom, Csak darálok, csak darálok, S szomjazom. Adjatok bort! a malom jól nem megyen: Hogyha nincs nedv, ami hajtsa, bőviben. Hadd igyam hát! hogy forogjon Kerekem - Meg sem állok, csak a kancsó- Feneken. Bárha mindjárt - amint Falstaff szólana - Bárha, mondom, egy mérföldig tartana. Hol is hagytam?... tudja gólya... Úgy igaz! A malom volt az utósó... Vagy nem az? Mit is mondtam a malomról... én bizon Hogyha présbe csavarítnak sem tudom. Annyi szent: a szemem héja Oly nehez, Mint malomkő... tán az álom Környekez. Elég is ma a tivornya, ágyba hát! Álmadozzuk folytatását... jó 'jszakát! Debrecen, 1844. január-február Az idézet forrása             http://magyar-irodalom.elte.hu

Dum drinko (Eszperantó) Kiom estis jam la glasoj? Nur kvi-kvin? Sankta sak'! Funkcias bone tiu vin'! Eĉ duoblo estis por mi neniet', nun de kvin jam ŝanceliĝis la pied'. Kruroj pezas, lango lamas ĉe babil', gorĝo estas intermont' de Termopil', Leonidas la trinkita vino, jes! Miaj pensoj: trupo de Sex- Rex-Xer-Xes. Ej! neniel min esprimi   povas mi. Ĉu pro vino? Eble tiel trovas vi? Fratoj! Tion pensi estus ja erar'! Min neniam nocas suk' de vinberar'. Kiel povus noci min la vin-sorbad'? Ĉu mi vane estis iam so-soldat'? Mil kanonoj! Jes, soldato laŭ regul'! Infanterian' mi estis, eĉ simplul'. Verd-refalda, flavbutona militist', ĝis simplul' avancis mi sur ranga list'. Bone, ke ne longe daŭris la servad', eble estus min trafinta eĉ degrad'! Ho, amikoj! oftas tie ĉi afer'; damne glita la soldata karier'! Ĉefe al la hom' simila al mi mem, kies kapo estas ne sen obstinem'. Mi ne petas pri konsiloj kaj pri gvid', ne aŭskultas eĉ je l' harpo de David'. Lasi pupe min tiradi? Mondfrakas'! Ne! Mi faras, kiel plaĉas! La kompas': Propra naz'! Sed mi, kiel muelilo, nur sen ĉes' mueladas, kaj soifas ĝis eksces'! Donu vinon! Haltas rado de muel', se ne fluas multa suk' por ĝia pel'. Rad' ruliĝu, do mi trinku en abund'! Sorbi mi ne ĉesos ĝis la kruĉa fund', kvankam, kiel Falstaff dirus, mia suĉ' mejlon longus ĝis la fundo de la kruĉ'! Sed... kie mi lasis?... Scias la kukol'! Ĉu ne pri muelilo estis la parol'? Jes, sed kion mi pridiris? Tondroj mil! Mi ne scias, eĉ vringate en premil'! Certe, ke l' palpebroj pezas jam kun prem' muelŝtona, eble tuŝas min dormem'. Drink sufias do. En liton plonĝu ni. Bonan nokton, la daŭrigon sonĝu ni! Kalocsay, Kálmán Az idézet forrása                http://donh.best.vwh.net

Az idézet forrása>>>

Tóth Árpád: De animo gis animo

Tóth Árpád>>>

Tóth Árpád: De animo gis animo 

(Lélektől lélekig )

Lélektől lélekig (Magyar) Állok az ablak mellett éjszaka, S a mérhetetlen messzeségen át Szemembe gyűjtöm össze egy szelíd Távol csillag remegő sugarát. Billió mérföldekről jött e fény, Jött a jeges, fekete és kopár Terek sötétjén lankadatlanul, S ki tudja, mennyi ezredéve már. Egy égi üzenet, mely végre most Hozzám talált, s szememben célhoz ért, S boldogan hal meg, amíg rácsukom Fáradt pillám koporsófödelét. Tanultam én, hogy általszűrve a Tudósok finom kristályműszerén, Bús földünkkel s bús testemmel rokon Elemekről ád hírt az égi fény. Magamba zárom, véremmé iszom, És csöndben és tűnődve figyelem, Mily ős bút zokog a vérnek a fény, Földnek az ég, elemnek az elem? Tán fáj a csillagoknak a magány, A térbe szétszórt milljom árvaság? S hogy össze nem találunk már soha A jégen, éjen s messziségen át? Ó, csillag, mit sírsz! Messzebb te se vagy, Mint egymástól itt a földi szivek! A Sziriusz van tőlem távolabb Vagy egy-egy társam, jaj, ki mondja meg? Ó, jaj, barátság, és jaj, szerelem! Ó, jaj, az út lélektől lélekig! Küldözzük a szem csüggedt sugarát, S köztünk a roppant, jeges űr lakik! Feltöltő                Kárpáti Göttler László Antal Az idézet forrása             OSZK MEK

De animo gis animo (Eszperantó) De animo gis animo Mi staras nokte apud la fenestro    kaj tra l' nemezureblo de l' eter'   kolektas en okulojn la tremantajn radiojn mildajn de lontana stel'. Mejlbilionojn venis tiu brilo, gi venis fluge sen lantiga lac' dum kiu scias kiom da jarmiloj tra l' frosta nigro de l' dezerta spac'. Ciel-mesago, kiu nun min trafis, atingis fine celon tra l' okul', felice mortas, kiam surfermigas palpebro laca kiel cerka tul'. Mi Iernis, ke filtrite de l' scienco  tra Ia kristal' de fajna esploril' erojn parencajn al ci trista korpo   kaj trista Ter' anoncas astrobril'. Enferme, mi gin trinkas propra sango, auskultas mi, per kia pralament' ploregas Ium' al sango kaj cielo     al tero, element' al element'. Doloras eble astrojn Ia soleco, l' orfec' milionopa en disshut', kaj ke ni trafi nin neniam povas tra malproksimoj de glacia mut'? Ne ploru, stel', vi estas ne pli fore,  ol kor' aI koro dum Ia termigrad'. Ho, kiu diros, cu de mi pli distas  Ia Sirius ol iu kamarad'? Ho ve, Ia amikeco, ve, la amo, ve, vojo de animo gis anim' ! Okulradiojn sendas ni langvorajn,  kaj inter ni -glacia malproksim'. Kalocsay, Kálmán Feltöltő                Kárpáti Göttler László Antal Az idézet forrása             Hungara Antologio Terjedelem        196-197 Megjelenés ideje           1983 Az idézet forrása>>>

Rejtő Jenő: Fred la malpura, la kapitano

Rejtő Jenő>>>

Rejtő Jenő: Fred la malpura, la kapitano (Piszkos Fred, a kapitány )

Piszkos Fred, a kapitány (Magyar) ELSŐ FEJEZET 1 - Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban. - Milyen kés volt? - Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? - Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? - Kagyló. - Hány részből? - Egy darabból készült. - Akkor nincs baj. Megvan a kés! - Hol? - A hátamban. - Köszönöm... - Kérem... A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság. - Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem... - Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem. - De én sietek, kérem! És mit tudja az ember, hogy mikor jön az orvos? Kés nélkül mégsem mehetek éjjel haza. - Az orvos itt lakik a közelben, és a kocsmáros triciklin ment érte. Ha szurkált uram, hát viselje a következményeket. - Hohó! Azért, mert magába szúrnak egy kést, még nincs joga hozzá, hogy megtartsa. Ez önbíráskodás! Hála Istennek, van még jog a világon. - Nem is jogra hivatkoztam, hanem orvostudományra. A kocsmáros szerint az a recept, hogy bent maradjon a kés. Orvosi rendelet! - Az orvos rendelkezzék a saját holmijával, a kés az én műszerem! - Hm... nehéz ügy... - Tudja mit? Nekem is van szívem, segítek a bajon. Kiveszem magából a késemet, és beteszek helyette egy másikat. Az is megteszi, amíg a mentő jön. - Jól van. Csak ne legyen kisebb a kés, hogy jól elzárja a sebet, mert az egészség mindennél fontosabb, és recept az recept, hiába... - Nyugodt lehet. Egy nagy konyhakést nyomok be helyette. - Akkor rendben van. - Forduljon... meg... hopp!... Így... - Most nyomja bele a másikat!... Gyorsan! - Ez itt a polcon épp jó lesz, habár csak fanyelű. - Benne van? - Fenét!... Hiszen alig vérzik a sebe. Itt, a csont mellett állt meg a penge, a porcok között... A mindenségit, kicsorbult a hegye! - Nyomta volna a húsba, maga kezdő! - Várjon! Ráteszek egy vizes kendőt... A szvetter egész jól leszorítja... - Higgye el végre, hogy kés kell bele! A vendéglős tudja. Itt naponta ölnek. Tegye be a kést. Mi az magának? - Nem értek hozzá. Bicskázásért vállalom a felelősséget, de műtétért nem! Kérje meg erre a szívességre valamelyik matrózt. Majd csak magukhoz térnek. - Jó, hogy említi! Uram! Maga leütötte tizenkét hajósomat. - Az egyikre ráesett a likőrösállvány, arról nem tehetek. - Az volt az első fűtő! - Mit tudja ezt egy likőrösállvány? - És ott fekszik a hajópincér. Hol lehet most pincért találni? A Honolulu-Star reggel indul, és se fűtő, se pincér, mert maga leütötte őket! - Abban igazam volt. Hozzám vágtak egy korsót, és az ilyen magatartás sért. - Egyik sem vágta magához a korsót. Ezek ártatlanok. - Hát ki tette? - Én. - Szerencséje, hogy haláltusáját vívja, különben most fejbe ütném... Jó napot. - Várjon! - Nincs időm. Sietek! - Nézze meg, hogy nem kell-e kés a sebbe. Az ilyen szúrást nem szabad elhanyagolni. Lehet, hogy befelé vérzik. - Onnan nem szúrhatták meg. Csak várjon az orvosra, az majd segít magán, ha lehet. Ha nem, akkor nyugodjék békével. - Ajánlom magamat... - Sajnálom, hogy ilyen gyenge legénységet toborzott... - Halló! Fiatalember! Elkísérem. Volna egy ötletem, amivel pénzt kereshet. - Rendben van. - Várjon! Hej, csapos! Ha jön a kocsmáros, mondd, hogy elmentem járni egyet ide a közelbe. Ne féljen semmit, ha baj van, kést teszek a sebbe! Vigyázok... No, jöjjön! Az idézet forrása             http://mek.niif.hu

Fred la malpura, la kapitano (Eszperantó) Unua ĉapitro 1 - Sinjoro! Mi venis pro mia tranĉilo! - Kie vi lasis ĝin? - En iu maristo. - Kia estis la tranĉilo? - Ŝtala. Mallarĝa klingo, iom kurba. Ĉu vi ne vidis ĝin? - Atendu… Nur malrapide mi petas vin… Kian prenilon ĝi havis? - Konkan. - El kiom da parto ĝi konsistis? - Ĝi estas farita el unu peco. - Tiam estas nenia problemo. La tranĉilo estas trovita! - Kie? - En mia dorso. - Dankon… - Faras nenion… La spilisto rakontis, kiel bela tranĉilo estas en mi. Ĝi estas dudek centrimetra konka raraĵo. - Bonvolu turniĝi por ke mi elprenu ĝin… - Atendu pacience! La drinkejmastro diris tion, dum li ne venigos kuraciston, mi lasu la tranĉilon ene, cetere mi mortos pro sangoperdo. La drinkejmastro estas sperta pri tio, ĉar oni jam mortigis ankaŭ kuraciston ĉi tie. Ĝi estas malnova restoracio. - Sed mi rapidas, mi petas vin! Kaj neniu sicas, kiam alvenos la doktoro? Sen tranĉilo mi tamen ne povas iri hejmen nokte. - La kuracisto loĝas proksime, kaj la drinkejmastro iris per trciklo por venigi lin. Se vi pikadas per tranĉilo, sinjoro, eltenu do la konsekvencojn. - Hoho! Ĉar oni puŝpikas tranĉilon en vin, vi ne rajtas teni ĝin en vi. Tio estas memvola juĝado! Dank’ al Dio, ekzistas ankoraŭ juro en la mondo. - Mi apelaciis ne la juron, sed la medicinon. Laŭ la drinkejmastro tiu estas la recepto, ke la tranĉilo restu ene. Ĝi estas la preskribo de la kuracisto! - La kuracisto disponu pri sia havaĵo, la tranĉilo estas mia instrumento! - Hm… malfacila afero… - Ĉu vi scias, kion fari? Ankaŭ mi havas bonan koron, mi helpos solvi la problemon. Mi eltiros la tranĉilon el vi, kaj mi metos alian anstataŭ ĝi. Ankaŭ tiu taŭgos, ĝis la savaŭtomobilo alvenos. - Bone. Nur la tranĉilo ne estu malpli granda, por ke ĝi bone ŝtopu la vundon, ĉar la sano estas pli grava ol ĉio, kaj recepto estas recepto, vane… - Vi povas esti trankvila. Mi enmetos grandan, kuirejan tranĉilon anstataŭ ĝi. - En ordo. - Turnu… vin… hop!… Tiel… - Nun enmetu la alian… Rapide! - Jen ĝi estos tute bona sur la breto, kvankam ĝi havas nur lignan prenilon. - Ĉu ĝi estas ene? - Ne!… Ja via vundo apenaŭ sangas. La klingo haltis ĉe la osto, inter la kartilagoj… Per la sep sakramentoj, ĝia pinto malalkriĝis. - Vi devintus premi ĝin en la karnon, vi, komencanto! - Atendu! Mi metos trempitan tukon sur ĝin… La svetero tute bone kompresas ĝin… - Bonvolu kredi, ke ni devas meti tranĉilon en gin! La drinkejmastro scias tion. Ĉi tie oni mortigas ĉiutage. Enpuŝu la tranĉilon! Kial vi hezitas? - Mi ne estas sperta pri tio. Mi respondecas pri tranĉilpikado, sed pri operacio ne! Petu tiun komplezon de iu maristo. Ili baldaŭ rekonsciiĝos. - Estas bone, ke vi mencias tion! Sinjoro! Vi batfaligis miajn dek du maristojn. - Sur iun falis la likvora stablo, ĝi ne estas mia kulpo. - Li estis la ĉefhejtisto! - Ĉu la likvora stablo sciis tion? - Kaj jen tie kuŝas la ŝip-kelnero. Kie mi povas dungi kelneron nun? La ŝipo Honolulu-Star ekveturos matene, kaj mi havas nek hejtiston, nek kelneron, ĉar vi batfaligis ilin! - Mi pravis pri tio. Ili ĵetis bierkruĉon al mi, kaj tia konduto ofendas min. - Neniu el ili ĵetis bierkruĉoan al vi. Ili estas senkulpaj. - Kiu do faris tion? - Mi. - Estas feliĉe, ke vi agonias, cetere mi estus batanta vin je la kapo… Bonan tagon. - Atendu! - Mi ne havas termpon. Mi rapidas! - Rigardu, ĉu vi ne devus meti tranĉilon en la vundon? Estas malpermesate neglekti la gravecon de tia pikvundo. Eblas, ke ĝi sangas internen. - De tie oni ne povis piki vin. Nur atendu la kuraciston, li helpos vin, se eblas, Se ne, tiam trankvilu en paco. - Mi havis la honoron… - Mi bedaŭras, ke vi varbis tiel malfortan ŝipistaron… - Alo! Junulo! Mi akompanos vin. Mi havus bonan ideon, per kiu vi povus perlabori monon. - En ordo. - Atendu! Hej, spilisto! Se revenos la drinkejmastro, diru al li, ke mi foriris promeni en la ĉirkaŭaĵo. Timu nenion, se okazus problemo, mi metos tranĉilon en la vundon! Mi gardos min… Nu, venu! Balázs, László Az idézet forrása       http://verkoj.freeweb.hu Az idézet forrása>>>

Szituációk

Sinjoro! Pardonu pro la demando!
Uram! Bocsásson meg a kérdésért!  


Bonvolu helpi al mi!
Kérem, segítsen! 
Mi petas vian pardonon. 
Bocsánatot kérek.


Mi tre bedaŭras! Verŝajne vi scias,...
Nagyon sajnálom. Biztosan tudod,...


Mi deziras al vi ĉion bonan!  
Minden jót kívánok!



 GYAKORLÓ KÖZÉPFOKÚ SZITUÁCIÓK>>>

Nemrég elhunyt Balázs László eszperantista...

Balázs László
1954 - 2011

Nemrég elhunyt egy eszperantista, aki a világ összes eszperantistájának hiányozni fog. Én, nem ismertem őt személyesen, de ezt míg élek sajnálni fogom. Rejtő írásai nem egyszerű nyelvezetűek, de ő tökéletes Rejtő  fordításokat hagyott hátra nekünk. Köszönetem fejezem ki érte és kívánom, hogy nyugodjék békében.

 Az eredeti hír, a Magyarországi Eszperantó Szövetség oldalán olvasható.>>>

Rejtő könyvek eszperantóul>>>


Bartók E.