Petőfi Sándor: Dum drinko

Petőfi Sándor>>>

Petőfi Sándor: Dum drinko (Ivás közben )

Ivás közben (Magyar) Hányadik már a pohár?... csak Ötödik? Teremt' ugyse! becsülettel Működik. Máskor megfe-felelek kétannyinak: S lábaim most már öttől is inganak. Ing a lábam, a nyelvem meg Elakad - Torkom a therpomyléi Szorulat, Ledionas a bor, mely lecsepege, Gondolatim... Sex... Rex... Xerxes serege. Sehogysem t'om kifejezni Magamat - Azt hiszitek, hogy talán a Bor miatt? Ne higgyétek, édes atyámfiai, Nekem a bor nem szokott megártani. Nekem a bor hogymikép is Ártana? Hát hiába voltam volna Katona? Úgy biz, aki fölmarkolta, katona - Mégpedig bakancsos voltam valaha. Zöldhajtókás, sárgapitykés Közlegény... Egész a közlegénységig Fölvivém! Jó: bakancsom hogy hamar lerúghatám; Még idővel degradáltak volna tán. Tyhű, látjátok, ott az könnyen Megesik, Mert a katonai pálya Fene sik; Legkivált az olyfélének, mint magam, Kinek kissé akaratos feje van. Útmutatást nekem ne is Adjatok, Szent Dávid hárfájára sem Hallgatok! Orrnál fogva senki engem nem cibál, - Azt cselekszem, ami tetszik... Tudja Pál, Mit kaszál. ...Eh, de én itt egyre-másra, Mint malom, Csak darálok, csak darálok, S szomjazom. Adjatok bort! a malom jól nem megyen: Hogyha nincs nedv, ami hajtsa, bőviben. Hadd igyam hát! hogy forogjon Kerekem - Meg sem állok, csak a kancsó- Feneken. Bárha mindjárt - amint Falstaff szólana - Bárha, mondom, egy mérföldig tartana. Hol is hagytam?... tudja gólya... Úgy igaz! A malom volt az utósó... Vagy nem az? Mit is mondtam a malomról... én bizon Hogyha présbe csavarítnak sem tudom. Annyi szent: a szemem héja Oly nehez, Mint malomkő... tán az álom Környekez. Elég is ma a tivornya, ágyba hát! Álmadozzuk folytatását... jó 'jszakát! Debrecen, 1844. január-február Az idézet forrása             http://magyar-irodalom.elte.hu

Dum drinko (Eszperantó) Kiom estis jam la glasoj? Nur kvi-kvin? Sankta sak'! Funkcias bone tiu vin'! Eĉ duoblo estis por mi neniet', nun de kvin jam ŝanceliĝis la pied'. Kruroj pezas, lango lamas ĉe babil', gorĝo estas intermont' de Termopil', Leonidas la trinkita vino, jes! Miaj pensoj: trupo de Sex- Rex-Xer-Xes. Ej! neniel min esprimi   povas mi. Ĉu pro vino? Eble tiel trovas vi? Fratoj! Tion pensi estus ja erar'! Min neniam nocas suk' de vinberar'. Kiel povus noci min la vin-sorbad'? Ĉu mi vane estis iam so-soldat'? Mil kanonoj! Jes, soldato laŭ regul'! Infanterian' mi estis, eĉ simplul'. Verd-refalda, flavbutona militist', ĝis simplul' avancis mi sur ranga list'. Bone, ke ne longe daŭris la servad', eble estus min trafinta eĉ degrad'! Ho, amikoj! oftas tie ĉi afer'; damne glita la soldata karier'! Ĉefe al la hom' simila al mi mem, kies kapo estas ne sen obstinem'. Mi ne petas pri konsiloj kaj pri gvid', ne aŭskultas eĉ je l' harpo de David'. Lasi pupe min tiradi? Mondfrakas'! Ne! Mi faras, kiel plaĉas! La kompas': Propra naz'! Sed mi, kiel muelilo, nur sen ĉes' mueladas, kaj soifas ĝis eksces'! Donu vinon! Haltas rado de muel', se ne fluas multa suk' por ĝia pel'. Rad' ruliĝu, do mi trinku en abund'! Sorbi mi ne ĉesos ĝis la kruĉa fund', kvankam, kiel Falstaff dirus, mia suĉ' mejlon longus ĝis la fundo de la kruĉ'! Sed... kie mi lasis?... Scias la kukol'! Ĉu ne pri muelilo estis la parol'? Jes, sed kion mi pridiris? Tondroj mil! Mi ne scias, eĉ vringate en premil'! Certe, ke l' palpebroj pezas jam kun prem' muelŝtona, eble tuŝas min dormem'. Drink sufias do. En liton plonĝu ni. Bonan nokton, la daŭrigon sonĝu ni! Kalocsay, Kálmán Az idézet forrása                http://donh.best.vwh.net

Az idézet forrása>>>